6. 2. emelet

2 hét telt el, közben hazamentél egyszer titokban, elhoztad a cuccaidat, aztán a lakásodból is. Nem akartál úgy hazamenni, hogy tudjanak róla, akkor magyarázkodni kellett volna. Boldog voltál HyunJoong mellett, és ő is nagyon szeretett téged.

Egyik este az ágyban beszélgettetek.

- Találkoznom kéne Seyonggal. –mondtad.

- Ahogy gondolod. El fogod mondani neki azt az 1 hónapot?

- Nem hiszem. Most még nem, később lehet, hogy megtudja, de most még nem.

- Rendben kicsim. –adott egy jó éjt puszit, majd elaludtatok.

Másnap felhívtad a barátodat.

- Hallo, tessék itt Seyong.

- Seyong, ______ vagyok.

- ______ komolyan te vagy az? Majd 2 hónapja nem hallottam felőled semmit. Mi történt, hogy vagy?

- Jól vagyok. De mi lenne, ha ezt élőben beszélnénk meg?

- Persze, jó. Mondjuk, ma délután a titkos helyen?

- Ott leszek. Várlak. Szia!

- Én is, szia!

Délután ott vártál rá, ahol megbeszéltétek. Egyszer csak megláttad, hatalmas mosollyal rohant feléd, a nyakába ugrottál és szorosan öleltétek egymást.

- El sem hiszem, hogy itt vagy!

- Tudom, én se. Nagyon örülök neked.

Leültetek az egyik padra, egy órája beszélgettek ott. Elmesélted neki mit csináltál az egy hónapban. Vagy is hazudtál, nem akartál, de nem volt mit tenni.

Mikor hazaértél HyunJoong épp telefonált, nagyon ideges volt.

- Nem érdekel, azonnal vidd oda….. második emeleten….. csak altasd el, onnantól átvesszük.

- Baj van? –kérdezted mikor lerakta a telefont.

- Sajnálom kicsim, de mennem kell. –nyomott egy puszit a szádra és már viharzott is ki az ajtón.

- Várj, hova?

- Erre most nincs idő. El kell intéznünk valamit.

Ment is tovább, tudtad, hogy milyen ügy, de zavart, hogy nem mondta el. Lefürödtél és egyből bebújtál az ágyba, nehezen aludtál el.

Reggel mikor felkeltél, HyunJoong még mindig nem volt itthon, féltél, hogy baja esett.

Délután még mindig nem került elő, ezért felhívtad DaHye-t, de nem vette fel. Bekapcsoltad a laptopját, nem akartál kutakodni, de nem láttál más utat. Az utolsó dolog amit megnyitott egy cég lapja volt, számítógépes ügynökség. Volt egy férfi is, akit ismertél apád által. Megnézted a hozzátartozó üzeneteket, amiket HyunJoong kapott. Ilyenek álltak benn, hogy ’10 millió won eltűnése’, ’12 ember meghalt, 8 eltűnt’. Volt egy cím is, nem gondolkoztál, azonnal felpattantál és mentél is.

Mikor odaértél messzebb leparkoltál, kezdett sötétedni. Eszedbe jutott, hogy mit mondott HyunJoong mielőtt elment, ezért felmentél a második emeletre, alig voltak a folyosókon. Befordultál az egyik sarkon és megláttál két biztonságit. Azonnal visszahúzódtál, a falhoz simultál. Volt melletted egy ajtó, valami takarítóféleség. Benyitottál, kivettél onnan egy nehéz dobozt, amiben valami üveg dolgok voltak. Kidobtad a korláton, és egy nagy csattanással ért földet. Ahogyan az üvegek összetörtek benne, beterítve ezzel mindent, rögtön bebújtál az ajtón. Amint a két őr meghallotta egyből odarohantak, lenéztek a korláton és lementek. Szabad lett a folyosó számodra. Rengeteg ajtó volt, egyből ahhoz mentél, amit őriztek. Csak odaállítanak őrt, ahol van valami. Benyitottál, egy kazánház szerűségbe találtad magad. Rengeteg cső volt mindenhol, nagy gőz, néhol csöpögött a víz. Lassan elindultál, nagyon halk volt minden mozdulatod. Megfogtál egy vastag csövet a földről fegyver céljából. Lementél egy lépcsőn, hangokat hallottál pár méterre tőled. Óvatosan odaosontál, kinéztél az egyik gázvezetékcső mögül. HyunJoongot láttad meg, vele volt a két társa is, a falhoz kikötözve. Vagy 6 ember őrizte őket, mindegyiknél fegyver volt. A lélegzeted is elállt, nem tudtad, hogy mentsd meg őket. Rájöttél, hogy körülötted mindenhol gáz és vízcsövek vannak. Megfogtad a nagy csapot és tekerni kezdted. Kellett neki egy kis löket, ezért egy hatalmasat belerúgtál.

- Mi volt ez? –kérdezte az egyik. HyunJoongék összenéztek. Hárman megindultak feléd, még egyet belerúgtál a nagy csőbe. Ekkor óriási gőzzuhatag tört fel onnan. Nem mérgező gáz volt, de az ember rendesen elkábult tőle, ha sokat szívott. Mind a hat ember elrohant, mentették a saját életüket. Ott hagyták a 3 rabot megfulladni. Köhögni kezdtek, de nem tudtak szabadulni, gyorsan odarohantál hozzájuk.

- _____ te mit keresel itt? –kérdezte HyunJoong.

- Majd később, most menjünk.

Kikötözted őket és futni kezdtetek. Elég sokat szívtál a gázból így homályosan láttál, egyszer majdnem összeestél, HyunJoong kapott el.

- Sietnünk kell. Tudják, hogy megszöktünk –mondta SangJung.

- Erre van a kocsim gyertek.

Alig láttad, hogy merre mész, HyunJoong ölbe kapott. Sikerült kijutni az épületből, odarohantak a kocsidhoz, SangJung és DaHye ültek előre, HyunJoong beült veled együtt az ölében hátra.

Egy kilátó szerűséghez vezetett az utatok, mikor kiszálltatok, mindenki nagyokat szippantott a levegőbe, hogy kitisztuljon az agya. HyunJoong pofozgatni kezdett, lassan kinyitottad a szemedet. Kezdted beazonosítani, hogy kikkel vagy, SangJung és DaHye előtted álltak, te egy padon ültél HyunJoong ölébe.

- Kicsim hallasz, tudod ki vagyok? –kérdezte az utóbbi tőled. Lassan ránéztél, pislogtál párat.

- HyunJoong –mondtad artikulátlanul.

- Igen, édes. Semmi baj, itt vagyok. –ölelt szorosan magához.